Aqua Zumba

Aqua Zumba

Minden szombaton 15:00 és 17:00-kor!

A medencés Zumba partyként ismert Aqua Zumba új értelmezést ad az erősítő edzésnek. Fröcskölés, pancsolás, nyújtás, twistelés, popsi és vállrázás, olykor kurjantás, kacagás, kiabálás, na és persze vízben történő táncolás jellemzi az Aqua Zumba órákat.
Ötvözve a Zumba formulát és filozófiát a hagyományos Aqua Fitness szabályaival, mindez biztonságos és egyben izgalmas kihívást testesít meg az aqua - vagyis vízben történő - edzés terén.
A vízben történő mozgás nagy mértékben tehermentesíti az izületeket, ugyanakkor a víz kissé lassítja, nehezíti a mozdulatokat, ez által feszesítő, tonizáló kardió edzésként kiválóan alkalmas. Az intenzitás itt jóval mérsékeltebb, mint a szárazföldi Zumba edzés során, ugyanakkor hatékonysága azzal egyenértékű. Az ideális vízmélység a mellkasig érő víz. Nem fontos az úszástudás, hiszen – akárcsak a szárazföldön – egyik lábunk mindig érintkezésben van a medence aljával. Igazán izgalmas élmény salsa-t, merengue-t, reggeatont vagy egyéb vérpezsdítő, pörgős zenét táncolni a víz alatt. Ugyanakkor a mozdulatok, tánclépések kivitelezése a vízben kissé módosulnak a szárazföldön végzett mozdulatokhoz képest.
Az Aqua Zumba edzés során az edző (instructor) a medence parton, míg a vendégek a vízben vannak. Így a vendégek könnyen tudják követni a mozdulatukat melyeket az edző a szárazföldön instruál, valamint – ideális esetben – az edző is szemmel követheti a mozdulatok lekövetésének pontosságát, illetve minden vendéget jól láthat.

Zenés Esti Fürdő

Zenés Esti Fürdő

Minden pénteken 21:30 - 00:30-ig

Beltéri medence használat

Szauna

Aromakabin

Gőzkabin

Sókamra

Mindez csak 1 300 Ft / fő

( Szállóvendégeknek ingyenes )

Szerelmesek fürdője

Valentin napi zenés esti fürdő

2012.02.14 Kedd 21:30 - 00:30-ig

• hangulatvilágítás
• romantikus gyertyák a medence körül
• vágyfokozó felöntések a szanunában és az aromakabinban
• kellemes lágy romantikus zene

1300 Ft / fő

( Szállóvendégek részére a program ingyenes )

Sikondai horgászat

Sikondán két tó található kb. 500 m-re a szállodától. A kisebbik, kis szigettel a közepén, fenyőfákkal, bükkel, madárberkenyével borított partjával, az öreg halőrházzal már látványnak sem utolsó.Vizében ponty, amúr, rengeteg kárász, lapátdévérek, csuka, harcsa, süllő: egy magyar horgász számára ideális feltételek egy kiadós hétvégi kiruccanáshoz.Ha pedig a horgászbotot otthonhagyva csupán pihenni, sétálni szeretnének egy jót, akkor is tökéletes a környékt: kiépített sétálóút, vízparti büfé, egy hangulatos kis étterem fél kilóméterre a Sikonda Wellness Hotel és Fürdőtől. A nagyobbik tó is fantasztikus élmény. A büfé felőli oldal kitűnő szórakozást nyújhat családos horgászoknak, hiszen kényelmesen elfér az egész pereputty.A szemben lévő oldal inkább magányos farkasok horgászhelye, beülve két bokor és egy tölgy társaságába, beetetve négy tuskó mellé a parttól tíz méterre, csendben, teljesen ellazulva lehet pecázni. Itt mindenki megtalálja hozzá a feltételeket. A tó néhány évvel ezelőtt tisztítva lett, és a halfauna újra lett telepítve, melynek zömét ponty, amúr és hatalmas kárászok alkotják. A vizekre napijegyet a halőrnél lehet váltani.

Kolossváry sétány

1996-ban átadásra került Sikondán a felsõ tó melletti Kolossváry sétány, melynek a kialakításával az a cél fogalmazódott meg, hogy a tavak mentén teljes hosszban egy gyalogos sétány kerüljön kiépítésre.

Komló megtekintése

Komló ősi történeti gyökerei a római korra nyúlnak vissza. A rómaiak megtelepülésének nyomait ásatások sora igazolja Mecsekjánosiban, Mecsekfalun, s őrtornyok maradványait találták Zobákpusztától Máré-váráig. Komló történetét a ránk maradt dokumentumokból - elég hitelesen - a 13. századig tudjuk követni.

Az első oklevél, amelyben a település "villa Complov" néven szerepel, 1256-ból származik. Egyértelműen még meg nem erősített források szerint a honalapító I. István király is járt Komlón, amikor 1015-ben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) részt vett a pécsváradi apátság felavatási ünnepén. A település 1543-ban került török kézre és a pécsi szandzsákon belül a pécsváradi nahiéhoz tartozott. Komló lakóinak száma 1697-ben mindössze 9 fő volt. A németek betelepítéséről az első adat 1793-ból származik. Utódaik, akárcsak a török kiverése után megmaradt magyarok leszármazottai, nagyrészt ma is Komlón élnek.

A település népességének további alakulására, összetételére meghatározó jelentőségű volt a bányászat fejlődése. Az iparszerű széntermelés növekedésével egyre jelentősebb mennyiségű munkaerőre volt szükség. A bevándorlás két nagy szakasza közül a várossá nyilvánítást követő időszak volt a jelentősebb. A népesség nemcsak számszerűleg, de összetételében is jelentősen átalakult. Egy a '60-as években készült statisztika szerint a magyarok mellett jelentős számban élnek Komlón németek, cigányok, románok, horvátok, illetve kisebb számban jelen vannak a szlovák, a szerb és más közelebbről meg nem határozott nemzetiségek képviselői is.

Gyakorlatilag Komló és vidékének modernkori története a millennium korával indult, egy évszázad alatt Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központjává vált. Több mint 100 év után, 2000-ben befejeződött a mélyműveléses szénbányászat Komlón. Miután felszínre került az utolsó csille szén, egy, a korábbitól merőben eltérő helyzet jött létre. A város gazdasági életében új korszak kezdődött, ami nem érte váratlanul a helybelieket, akiknek volt idejük felkészülni a változásokra. Ez utóbbinak köszönhetően az ipari szerkezet átalakítása már 1990-ben megkezdődött és napjainkban is folyamatosan tart.

Kőlyuki kirándulás

A Mánfai-kőlyuk 1982 óta fokozottan védett természeti érték a Mecsek-hegységben. A Mélyvölgy alsó szakaszán, a Zsidó-völgy betorkollásánál, 240 m tszf. magasságban nyíló barlang bejáratának mérete a hegységben egyedülálló. Elsőként Hölbling Miksa említette, aki 1844-ben járt benne. Feltárását az 1900-as évek elején Ozanich Gyula vezetésével kezdték meg. Ekkor még csak egy 6 m széles, 6,5 m magas, mintegy 10 m hosszú sziklaüreg és a hozzá csatlakozó két szűk folyosó volt ismert. A triász időszaki mészkőben, tektonikus törésvonal mentén kialakult, ma már 180 m hosszban feltárt járat vizét vízgazdálkodási célra hasznosítják. A feltáró munkák, valamint a vízmű számára történő kiépítés, táróhajtás során végzett robbantási munkák eredményeként a bejárat térsége megváltozott, a főfolyosó pedig természetes jellegét teljesen elvesztette. Gazdag élővilágának kutatását 1922-ben Bokor Elemér kezdte meg, de a részletesebb vizsgálatokat Gebhardt Antal végzett 1931-ben. Mindhárom bejárata lezárt, látogatásához engedély szükséges.

Árpád-kori templom Mánfán

A templom a XII. században épült román stílusban. Hosszúkás négyszögletű hajóját négyszögű, dongaboltozatos szentély zárja le. A hajó eredeti románkori félköríves ablakai mellett csúcsívesek is láthatók. Tornya román stílusú, ikerablakait oszlopocskák választják el. Sisakja később készült. A XIV. században bővítették a templomot gótikus stílusban. Az északi falát elbontották, északi irányban három méterrel kitolták és támpillérekkel erősítették meg. A templom nyugat felől tagozott, korai kőosztású csúcsíves kaput kapott, felette kis félköríves ablak, az északi oldalon pedig már egyenes záródású, faragott kő betétes ablakocska létesült. A sekrestye XIX. századból való, s ugyanerre az időre tehető a déli kapu barokk keretezésű átalakítása, a déli oldal álcsúcsíves ablaka és négyszögű kórusablaka.

Püspökszentlászlói arborétum

Püspökszentlászló valóságos ékszerdoboz 18 km-re Sikondától, amit természeti környezetének, évszázados múltjának, legendáinak s míves egyházi épületeinek köszönhet. A Keleti-Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő és a Hármas-hegy között húzódó, sűrű erdőktől övezett, festői szépségű völgy elején fekszik az Árpád-korban alapított település. Hosszúheténytől északra egy kies völgyön áthaladva, és a Hetyey-forrás patakját keresztezve közelíthetjük meg az erdőben megbújó egyutcás apró falut, az arborétumot és az itt álló egyházi épületeket: a haranglábat, a templomot és a nyári püspöki kastélyt.

További információ: www.puspokszentlaszloiarboretum.hu

Márévár

A legtöbb düledező várunkról maradtak fenn regék, ez alól Márévár sem jelent kivételt. A monda szerint, amíg Máré vár ura, Móré Fülöp háborúba ment, addig a szomszédos várból Miklós gróf gyakran látogatott a feleségéhez. Szerelmük gyümölcse egy kislány lett. A halottnak hitt Móré Fülöp később mégis hazatért, hűtlen feleségét pedig a Márévár pincéjébe záratta, ahol később meghalt. Móré Fülöpné még halála előtt elátkozta a lányát, hogy miért született meg. Az átok alól csak minden 77. évben, pünkösd hajnalán erre járó vadász szabadíthatja meg, aki egymásután megcsókol egy medvét, egy kígyót, és egy varangyos békát – szól a rege. Eddig még ilyen vadász nem akadt, aki a próbatételt teljesíteni tudta volna. Így a várvölgyi szél még néha ma is magával hozza a megátkozott lány sóhajtását...

Márévár talán magánföldesúri birtok volt, első birtokosát nem ismerjük. Márévárát 1316-ban Károly Róbert adományozza Bogár Istvánnak, akinek emlékét egy útvonal máig őrzi. A vár és az uradalom később Bogár öccsének, Gunyának a fiaira szált. 1433-ban Bátmonostori Töttös László udvari lovag kézbe került a vár. 1466-ban Várdai István kalocsai érsek, majd 1526-körül Váradi Mihály veszi birtokba a várat.

A törökök 1543-ban elfoglalják, ezután 72 főnyi őrséget állomásoztatnak itt. A 16. század végére a török előrenyomulás folytán katonailag szerepe lecsökken, majd elhagyják. Ezután omladozni kezd és a természet fokozatosan visszaveszi. Még egy utolsó ostromot azonban meg kell érnie 1956-ban: ekkor a Várvölgyből egy orosz tank a romok mögött meghúzódó „mecseki láthatatlanokra” tüzelt...

A vár elrendezését tekintve szabálytalan ötszög alaprajzú, kapuja az északi oldalon volt. Építésének idején nem voltak külső véd művei, csak a falain körülfutó gyilokjáró rendszerrel rendelkezett. A falakon belül a keleti oldalon helyezkedett el a palotaszárny, amely síkfödémű kétszintes épület volt. A nyugati és déli oldalon gazdasági jellegű építmények- helyiségek voltak. Az udvarba egyetlen kapunyílás vezetett, amelynek félköríves él szedéssel tagolt gótikus kőkerete volt. A felvonóhidas kapuhoz pilléreken nyugvó híd vezetett.

Múzeumában vártörténeti- és a Keleti-Mecsek élővilágát bemutató kiállítás található.

Abaligeti Cseppkőbarlang

Az Abaligeti-barlang első részletes vizsgálatát Kölesi Vince bicsérdi ispán végezte, aki 1819-ben a helyi ispánnal bejárta a barlangot és elkészítette alaprajzát és hosszmetszetét. A térkép és kézirat jelenleg a Pécsi Káptalan Levéltárában található. Munkája egy évvel később a Tudományos gyűjteményben jelent meg, szemléletesen bemutatva a barlangban látható képződmények helyét, alakját. A páratlan szépségűnek leírt képződmények nagy része a későbbi rongálások eredményeképp mára már teljesen eltűnt, a barlang inkább változatos formakincséről ismert.

A természetes állapotba való első komolyabb beavatkozások 1833-ban történtek, amikor Festetics Lajos saját költségén robbantással tágíttatta a bejárati részt. Ennek ellenére, illetve a későbbi járdaépítések miatt a látogatók az első kb. negyven méteren csak meghajolva közlekedhetnek, helyenként a járat magassága épp, hogy eléri az 1 métert.

A későbbiekben a barlang hol elhanyagoltan, kihasználatlanul árválkodott, hol a helyi plébánosok által felkarolva, működött, majd az 1950-es évekre teljesen tönkrement. Ekkor a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal vette kezelésébe a barlangot és 1957-ben, a közlekedést járdákkal és korlátokkal biztonságossá téve, villanyvilágítást bevezetve nyitották meg újra a nagyközönség számára.

A barlang berendezései az idők során elhasználódtak. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 1996. április 1-én vette át a barlang kezelését és a mai kor követelményeinek megfelelő korszerű berendezés kiépítését, melynek köszönhetően az Abaligeti-barlang 2001 novembere óta megújult formában várja a látogatókat.

Pécsáradi Vár - Árpád kori altemplom

A pécsváradi bencés apátság, a török kiűzése után uradalmi központként működött, jelenleg múzeum és szálloda. Az altemplom apszisában található freskó Árpád-kori művészetünk egyik legkorábbi emléke (1158). Az 1955-1988 közötti időben zajlott régészeti feltárás a Szent Benedek Regulája szerinti bencés monostort mutatja be a pécsváradi vár udvarán. 

A vár észak-nyugati szárnyán a földszinten található a Géza fejedelem korabeli udvarház korjelző lőrésszerű ablakaival. Trónra lépése előtt, 998-ban ezt adományozta Szent István az egyháznak. A Rómából a koronát elhozó Asztrik volt a monostor első apátja.

A középkori felvonóhídon, a farkasverem felett lép ma a látogató a X. századi monostor területére. Jobbról a monostor, balról annak kápolnája, az előterében múzeum található. Továbbá a monostor épségben megmaradt egyik temploma a X. század végéről. A monostor további részeit az udvaron, a romkertben szemlélhetjük: nagyméretű gótikus csarnoktemplomhoz vezet a lépcsőfeljáró a kapubejárattal szemben. A templomhoz oldalról kápolnák csatlakoznak. A templomtól délre a XIV. században kerengős gótikus kolostort alakítottak ki. Látható az 1351-ben épült nagyméretű apáti palota első szintje, továbbá a gótikus kolostor közösségi helyiségei. 

A monostort már alapításától fogva várszerűen megerősítették. Erről nevezték a helyet Váradnak, Pécsváradnak. Több bástyája közül a legkésőbb, a török ellen 1490-es években épített torony maradt meg. A török ideérkezte, 1543 júniusa előtt a kolostorvárat utolsó apátja, Martinuzzi Fráter György felrobbanttatja, s ekkor megsemmisülnek az udvaron álló pompás építmények.

A török után Közalapítványi Uradalmi központ lesz a vár. Megtartják és kiegészítik a középkori alapú várfalakat. A barokk kor építkezéseit őrzi a kovácsműhely, emeletén Kígyós Sándor állandó kiállítása látható. Továbbá az István Király Szálló földszintje, amelyre az 1980-as években épített két emelettel alakítják ki a mai szállodát, s összekötik a XV. századi toronnyal. 

A kapu feletti évszám szerint 1754-ben nyitották a középkori falakon a vár gazdasági bejáratát. Ettől balra áll Borsos Miklós István király-szobra.

Az államalapítás-kori monostor emeleti szintjén ma reprezentatív termek szolgálnak konferenciák, esküvők, ünnepségek, koncertek céljára.

Villányi borkóstolás

A Villányi borvidék borait a szakemberek, valamint a fogyasztók, a hazai borpiac kiemelkedő minőségű és legkeresettebb termékei között tartják számon. A borturizmus első hazai bástyája a Villány- Siklósi Borút.

Villányi borvidéken biztos alapokat adott a fejlődéshez a hagyomány tisztelete. A táj értékéhez tartoznak a palkonyai, villánykövesdi, villányi, nagyharsányi, kisharsányi műemlék pincesorok, a siklósi körzet szórt dűlő pincéi, présházai, melyek több száz éve nagy technológiai jelentőséggel bírtak, ma a vendégvárás legfontosabb helyszínei.

A hagyományhoz tartozik a Kadarka, a Portugieser, vagy a siller bor jelenléte is. A Villányi borvidék azonban arra is képes, hogy a hagyomány tisztelete mellett folyamatosan megújuljon. Borok tekintetében szinte tökéletes és teljes skálát kínál. Számos modern pincészetben a legújabb technológiával dolgoznak.

Gyugyi gyűjtemény Pécs

Cella Septichora Pécs

Dirtpark

A Dirtpark eredeti ötlet alapján 20 hektár területen egyedülálló motocross komplexumot kívánt létrehozni. Az ötlet időközben tovább fejlődött, területük 20 hektárról 80 hektárra bõvült és az elképzelésükbe olyan akciósportok kapcsolódtak be, mint a supercross, a quad és a mountainbike.

További információ: www.dirtpark.hu